A panelházakról messzirol készült hokép inkább csak szemléltetésre jó.

Foltok

Az épületek hőkamerás felmérésekor nagyon sok titokzatos folttal találkozunk. Ilyen pl. ezen a hőképen (1. kép) az a sötét sáv, vagy a következőn (2. kép) az a sötét folt. Az elsőnél lehet tudni, hogy a szigeteletlen plafon betongerendákból és közüket kitöltő elemekből áll, így biztos, hogy ez a sáv jelzi a betongerenda helyét. A másodiknál már a valósképből is kiderül, hogy ez a nyílászáró fölötti beton áthidaló vége.

Azonban vannak olyan foltok, amelyek igen érdekesek, még a tulajdonosok számára is.

A következő (3. kép), amely esetében a kissé torzított valós képen is láthatóvá vált egy folt, azonban szabad szemmel a helyszínen nem volt felfedezhető semmi sem. Ennek a meleg foltnak az eredete a mai napig rejtély, mert ez egy 10 emeletes épületben készült, és a fal másik oldalán a lift van - oda nem tudtunk bemenni.
A következő (4. kép) meglepetés volt a tulajdonos számára is. Ez a konyhában készült, és úgy nézett ki, hogy a fal is fűt. Aztán kiderült, hogy a fal másik oldalán a kazán kéménye van, amely ennyire felmelegíti a falat és a szekrények belsejét. Kíváncsiak voltunk, hogy az épületen kívül mennyi lehet a kémény hőmérséklete (5. kép) - hát itt rengeteg hő távozik a szabadba. A külső hőmérséklet +1 °C körül mozgott, a kémény ennek ellenére 26,9 °C volt.
Hőkép. A betongerenda látszik a plafonon keresztül. Hőkép. Az áthidaló vége látszik a falon. Hőkép. Egy rejtélyes melegfolt, aminek eredete nem derült ki. Hőkép. A fal több, mint 50 fokos. Hőkép. A kazán kéménye nagyon meleg a tetőn kívül is.

Rossz beszerelés

Találkozhatunk olyan esetekkel, amikor egy frissen elkészült házban lakók arra panaszkodnak, hogy hideg van, pedig többrétegű üvegezéssel ellátott ablakokat építtettek be.

Egy ilyen hibás beépítésre nagyon jó példa ez a kép (6. kép). A kültér hőmérséklete 2 °C volt. A hőképen egyértelműen látszik, hogy az ablak mellett a fal 5,4 °C-os, és ez nem csak egy pontban ilyen hideg. Ugyanakkor feljebb kezd emelkedni a hőmérséklet. Több ilyen beépítési hiba egy épületen már érzékelhetővé válik hőkamera nélkül is, legfeljebb nem lehet tudni, hogy mi az oka.

De beszerelni nem csak nyílászárót lehet, hanem pl. egy klíma berendezés beltéri egységét is (7. kép). Ezen a képen az látszik, ahol a beltéri egységtől kifelé mennek a csövek, ott jön befelé a hideg, amely lehűti a környezetét is (a szerelés szempontjából nem érdekes az, hogy egyébként a plafon és a fal találkozása is végig hideg).
Hőkép. Ablak beszerelési hiba. Hőkép. Klíma berendezés beltéri egységének rossz beszerelése.

Nyílászárók rossz zárása

Sok esetben (elsősorban régi nyílászáróknál, függetlenül a nyílászáró anyagától) csak az ablakkeret és az ablaktábla találkozásánál van gond, ezt nevezzük zárási hibának. Ez jellemzően az idővel jelentkező deformációból ered.

Erre jó példa a következő kép (8. kép), amelyen látszik, hogy az ablak többi részén nincsenek ilyen hibák, csak egy rövid szakaszon, ott viszont nagyon erőteljesen jön befelé a hideg (3,9 °C-tól 19,4 °C-ig megy fel a hőmérséklet).

Ugyanez a zárási hiba látható a következő képen (9. kép). Itt balról egy kazán füst kivezető csöve miatt visszamelegszik a fal, de az ablak alatt, és tőle jobbra nem. Itt lehet igazán felfedezni, hogy mennyire sok hideg jön folyamatosan, pedig az ablak nem is nagy.

A következő egy terasz ajtaja (10. kép), amely gyakorlatilag nem zár. Szinte szabadon jön befelé a hideg - az alsó részen a hőmérséklet csak 3,4 °C, míg az ajtó mellett a fal több, mint 20 °C-os (a kültérben 2,4 °C volt a hőmérséklet).
Hőkép. Ablak zárási hiba. Hőkép. Ablak zárási hiba miatt az egész fal folyamatosan hűl. Hőkép. Terasz ajtó, amely gyakorlatilag nem is zár.

Rosszul elkészített szigetelés

Ez a kép (11. kép) egy szigetelés utáni plafont mutat. Azonnal látszik rajta, hogy valami probléma van, mert a jelzett pontban csak 14,2 °C a hőmérséklet, míg a plafon többi része 22 °C. Valószínűleg nincs összezárva az egyes szigetelő anyag részek egymással ezen a részen, vagy más, a szigetelés elhelyezésével kapcsolatos probléma lehet.

Radiátoros fűtés

Sok lakásban sokat fűt a kazán, de a lakók mégis panaszkodnak, hogy fáznak. Ilyenkor meg kell nézni, hogy a radiátorok mennyire melegek. Lehetséges, hogy valamelyik csővezeték el van dugulva, de jellemzően nem ez szokott előfordulni (12. kép). A sok használat során szép lassan eliszaposodik a radiátorok alja, amitől természetesen csökken a hatásfoka, mert az alsó rész egyáltalán nem tudja a meleget leadni, mert fel sem tud melegedni. Az itt levő iszap elzárja a meleg vizet, tehát olyan, mintha kisebb radiátorokkal szeretnénk fűteni.
Hőkép. A radiátor hibája a hőmérsékleti különbségek miatt megjelenik a kamera kijelzőjén.

Padlófűtés

A padlófűtés nagyon gazdaságos fűtési módszer. Akkor van baj, ha valamiért nem úgy fűt, mint azt korábban tette. Ez sok minden miatt előfordulhat, de mivel a csövek a padlóban futnak, így nem sok esély van arra, hogy házilag kiderítsük, mi lehet a gond.

Ez a kép egy olyan padlófűtést mutat (13. kép), ahol az egyik ág el van záródva, míg a mellette levők megfelelően leadják a hőt. Egy szakosan lerakott padlófűtés egyébként úgy néz ki, mint ahogyan azt a 14. kép mutatja.

Ehhez hasonló a 15-ös kép is, azonban ez nem a padló, hanem egy plafon fűtés csöveit mutatja. Szintén van egy kis baj a következő fűtéscsővel (16. kép). Egy hőkamerás vizsgálattal ki lehet deríteni pl. egy csőrepedés helyét elég nagy pontossággal, és akkor nem kell az egész plafont lebontani, vagy a fél padlót szétverni.
Hőkép. A padlófűtés egyik csöve nem fűt annyira, mint a mellette levők. Hőkép. Jól lerakott padlófűtés. Hőkép. Plafonfűtés csövezése. Hőkép. A padlófűtés néhány csöve jobban fűt, mint a többi.

Csövek keresése

Ha már a csöveknél tartunk, akkor ide illik: nem biztos, hogy mindenki tudja, merre futnak a csövek a ház falaiban, vagy padlójában.

Az első kép (17. kép) egy olyan helyet mutat, ahol a falban fűtéscső fut. Ebben a lakásban egyébként radiátorokkal fűtenek, de nem a jelenlegi tulajdonosok építették. Mindig bajban voltak, ha egy képet vagy polcot akartak a falra feltenni.
A másik kép (18. kép) ugyanerről szól - a tulajdonos nem tudta, hogy a parkettás padló alatt hol futnak a csövek. Itt egy olyan sarkot látunk, ahol a cső derékszögben elkanyarodik. A hőképen egy másik is látszik, bár ebből a szögből nem túl jól: a falban felfelé egy darabig szintén fut egy cső, ami nem ennek a folytatása.
Hőkép. Falban futó csővezeték. Hőkép. Padlóban futó cső, 90°-os könyökkel.

Nedvesedés

A szigetelés, a fűtés és a páralecsapódás szorosan összefüggenek egymással. Találkoztunk olyan esettel, amikor mi szóltunk a tulajdonosnak, hogy a franciaágy alatt valószínűleg lötyög a víz. A páralecspódás veszélyét a hőmérsékletek ismeretében aránylag könnyű felfedezni, csak meg kell határozni a harmatpontot. Azt a pontot, amikor a levegő hőmérséklete annyira lecsökken, hogy a benne levő párát már nem tudja magában tartani, tehát ilyenkor kicsapódik. A hőkamerás vizsgálattal ezek a helyek felderíthetők.

Erre jó példa a következő. A 19. képen egy 9. emeleti lakás szobájának sarkát látjuk, ahol azonnal feltűnik, hogy mennyire hideg minden. A 20-as képen ugyanez a sarok látható, csak nem a hőmérsékleti viszonyokat mutatja, hanem azt, hogy hol nagy a veszélye a párásodásnak.

Ugyanezt mutatja a 21-es és 22-es kép is, ahol a kanapét már kb. 30 cm-re tolták el a saroktól minden irányba, mégis nevesedett a fal, és főleg a sarok. A páraképen nem is látszanak a sarokvonalak, annyira nedvesedik minden.
Hőkép. Szoba sarok, amely nagyon hideg. Párakép. Ugyanaz a szoba sarka a páratrtalmakat mutatja a kép. Hőkép. Szoba sarok a kanapé mögött, amely nagyon hideg. Párakép. Ugyanaz a szoba sarok a kanapé mögött. Mindenütt páralecsapódás van.

Elektromos áram

Az épületekben, lakásokban ma már mindenütt rengeteg elektromos eszközt használunk. A régebbi épületekre sok esetben azt a kifejezést szokták használni, hogy elavult az elektromos hálózata. Ilyenkor persze minden tulajdonos felháborodik, mert hiszen Ő maga vezette vagy vezettette be az áramot, (az akkori) legjobb eszközökkel. Igen, csak a közben eltelt idő alatt az áramot fogyasztó eszközök száma és teljesítmény igénye megnőtt, míg a vezetékek és kötések maradtak a régiek. Egy vékonyabb rézvezeték, vagy egy alumínium vezeték már nem biztos, hogy maradéktalanul megfelel azoknak a követelményeknek, amiket a mai áramfogyasztás velük szemben támaszt.

Erre jó példa ez a kép (23. kép), ahol kérésre a tulajdonos levette a kötésdoboz tetejét, így a vezetékek is jól látszanak. És az látszik, hogy az egyik vezeték 95,4 °C-os. Ez azt jelenti, hogy a vezeték túl van terhelve, a túlterhelés okozza a melegedést. Ilyenkor kettő megoldás van: kicserélni a vezetéket, vagy csökkenteni a fogyasztást. Ha egyik sem történik meg időben, akkor akár elektromos tűz is keletkezhet.

Egy ilyen tűz nagyon nagy károkat tud okozni, ezt nem kell taglalni. Sokkal nagyobbat, mint amennyibe egy hőkamerás vizsgálat kerülhet.
Hőkép. A kötésdobozban nagyon felmelegedtek a vezetékek.