Egy nyeregtetős épület padlásterének beépítése után néhány évvel a benne lakó tulajdonosok kíváncsiak lettek arra, hogy nyaranta miért kell annyit járatni az emeletre beépített klíma berendezést. Az elmondás szerint a tetőtér szigetelése 15 cm vastagságú ásványgyapottal történt, a tetősíkból egy helyen kiemelkedik egy "kutyaól", amelynek oldalai ugyanezt a szigetelést kapták. Mivel a szigetelés a tető szarufái közé kerültek, ezért eleve rontott a hőszigetelő képességen az a tény, hogy a szarufák vastagsága csak 12 cm volt, így a gyapotot összepréselték ugyanilyen méretre.
Amikor az emeletre értünk, mi is tapasztaltuk, hogy valóban nagyon meleg van. A vizsgálat 2013. augusztus 04-én, 14 órakor kezdődött. Az emelet hőmérséklete helyiségenként, 26-28 °C között változott - ennyire tudták visszahűteni. Kültéren ekkor 37-39 °C-ot mutattak a hőmérők.
A tulajdonostól megtudtuk azt is, hogy a tetőtér szigetelése után a falak külső oldalán még nem volt lezárva a tető alja, és egyszercsak azt vették észre, hogy a verebek ide-oda beköltöztek, és csomókban hordják ki a szigetelés anyagát.
A vizsgálatot az emeleti fürdőszobával kezdtük. Itt a falak nagyjából egyenletes hőmérséklet eloszlást mutattak (1. kép), ami azt jelzi, hogy a meglévő szigetelés egyenletes eloszlású, nincsenek hőhidak. A hőmérséklet különbségek megfelelnek a helyiségek átlagos padlóközeli és plafonközeli hőmérséklet különbségeinek.
Amikor az emeletre értünk, mi is tapasztaltuk, hogy valóban nagyon meleg van. A vizsgálat 2013. augusztus 04-én, 14 órakor kezdődött. Az emelet hőmérséklete helyiségenként, 26-28 °C között változott - ennyire tudták visszahűteni. Kültéren ekkor 37-39 °C-ot mutattak a hőmérők.
A tulajdonostól megtudtuk azt is, hogy a tetőtér szigetelése után a falak külső oldalán még nem volt lezárva a tető alja, és egyszercsak azt vették észre, hogy a verebek ide-oda beköltöztek, és csomókban hordják ki a szigetelés anyagát.
A vizsgálatot az emeleti fürdőszobával kezdtük. Itt a falak nagyjából egyenletes hőmérséklet eloszlást mutattak (1. kép), ami azt jelzi, hogy a meglévő szigetelés egyenletes eloszlású, nincsenek hőhidak. A hőmérséklet különbségek megfelelnek a helyiségek átlagos padlóközeli és plafonközeli hőmérséklet különbségeinek.
Megvizsgáltuk a falakat kívülről is, ezen felületek a padlástérben vannak (2. kép). A padlás fölötti tető: csak cserép és egy réteg fólia (inkább csak a hó ellen), nincs semmilyen hőszigetelés. A levegő hőmérséklete 40,2 °C volt. A hőképen jelzett pontban mértük a legnagyobb hőmérsékletet, 38,8 °C-ot.
A fürdőszobában találtunk egy olyan sarkot, ahol viszont valamilyen hiba van a hőszigeteléssel - ezt mutatja a két kép (3. kép). A HS1 pontban 31,5 °C, a HS2 pontban 32,4 °C a hőmérséklet. Mindkettő a piros vonallal körülhatárolt terület legmelegebb pontja.
A tetőszigetelés vizsgálata is hozott meglepetéseket. A képen látható rész teljesen sík (4. kép), így elméletileg nem lenne szabad nagy eltéréseknek mutatkozni. Azonban jól látható, hogy a bal felső sarok felé egyre melegebb van (HS1: 29,0 °C), míg a jobb oldal felé egyre hűvösebb. A tető alja lambériázva van, és a lambériák vízszintesen kerültek felhelyezésre, ezért elvárható lenne, hogy ugyanazon lambéria két végén ugyanolyan hőmérsékleteket lehessen mérni. Ez azonban nem így van, így a CS1 pontban már csak 27,8 °C mérhető.
Itt szintén nincs semmi olyan elem, ami a tető síkját megbontaná (5. kép). A hőképen fehérrel jelöltük a 29,3-30,3 °C, zölddel a 28,3-29,3 °C közötti tartományokat. Ezek jól mutatják, hogy milyen nagy eltérések tapasztalhatók az egyes területek között (a lambéria itt is vízszintesen áll).
Még nagyobb hibákat találtunk az ablakok környékén. Ezen a képen (6. kép) nem csak a tetősík hőszigetelésének hibája (M2: 30,7 °C) látható, hanem az ablaktábla és az ablakkeret közötti szigetelési képesség hiánya is (M1: 33,1 °C). Ez viszont már az ablak deformációjára, vagy beállítási hibára (vagy ... majd a szakember eldönti) utalhat.
Az ablakok környékén mért értékeket egyébként jelentős mértékben befolyásolta ebben az esetben az, hogy az épületen kívül nagyon erős volt a napsugárzás. A nap sugarai közvetlenül ugyan nem érték el az ablakokat a nagy eresz miatt, azonban a környezetből visszaverődő hősugarak az ablaküvegen keresztül tükröződtek a plafon ablak előtti részein.
Az ablakok környékén mért értékeket egyébként jelentős mértékben befolyásolta ebben az esetben az, hogy az épületen kívül nagyon erős volt a napsugárzás. A nap sugarai közvetlenül ugyan nem érték el az ablakokat a nagy eresz miatt, azonban a környezetből visszaverődő hősugarak az ablaküvegen keresztül tükröződtek a plafon ablak előtti részein.
Másik ablak felett, az ablak és a tetősík találkozásánál van probléma (7. kép), amely valószínűleg beépítési hibára vezethető vissza (HS2: 34,5 °C).
Az ablak mellett azonban további rendellenességek is tapasztalhatók, ahol a fal és a tető síkja találkozik (8. kép), itt is nagyon rossz az összeépítés (HS1: 33,8 °C). Ugyanebben a helyiségben, a "kutyaól" kiemelkedésénél találtuk azt a problémát, amit a gyapotok nem vízszintes beépítésekor lehet sokszor tapasztalni: a gyapot-paplan idővel összecsúszik, és a felső részeken olyan kisebb terek alakulnak ki, amelyek gyakorlatilag nincsenek hőszigetelve. Egyértelműen látszik a hőképen, hogy a függőleges rész felső szélén végig sokkal több meleg (M1: 35,7 °C) jut a helyiségbe, mint lejjebb. A képen az is jól kivehető, hogy a jobb oldalon látható ferde sötét csík jelzi a függőleges szigetelés meglétét: itt van az alja a függőleges szigetelésnek, ide csúszik össze a paplan.
Szintén ennek a kiemelkedő résznek a másik sarokpontján találtunk egy nagyobb szigetelési hibát (9. kép), ami ugyanúgy eredhet a szigetelés összecsúszásából - feltételezve azt, hogy építéskor szakszerűen jártak el. Itt a pontok hőmérséklete: M1-33,1°C, M2-32,6 °C, M3-32,8 °C, M4-30,0 °C, M5-29,8 °C, M6-29,5 °C.
Elgondolkodtató, hogy ha nyáron ennyi meleg jön be, akkor ugye télen ugyanennyi megy ki. Csak érdekesség, hogy a téli fűtéstöbbletet azért nem veszik észre jellemzően a lakók, mert "csak" egy fokozattal kell feljebb tekerni a gázt, vagy "csak" egy hasábbal kell többet tenni a tűzre, és máris elég meleg van. Ráadásul gázfűtés esetén nem is egyszerre kell kifizetni a számlát, hanem hónapról hónapra. Esetleg majd tavasszal tűnik fel, hogy milyen sokba is került a téli fűtés. Nyári időszakban viszont az lenne a jó, ha a szigetelés megvédené a ház belsejét a forróságtól annyira, hogy ne kelljen a klímát üzemeltetni.
Mert a jó szigetelés megvédheti a pénztárcát is!
Elgondolkodtató, hogy ha nyáron ennyi meleg jön be, akkor ugye télen ugyanennyi megy ki. Csak érdekesség, hogy a téli fűtéstöbbletet azért nem veszik észre jellemzően a lakók, mert "csak" egy fokozattal kell feljebb tekerni a gázt, vagy "csak" egy hasábbal kell többet tenni a tűzre, és máris elég meleg van. Ráadásul gázfűtés esetén nem is egyszerre kell kifizetni a számlát, hanem hónapról hónapra. Esetleg majd tavasszal tűnik fel, hogy milyen sokba is került a téli fűtés. Nyári időszakban viszont az lenne a jó, ha a szigetelés megvédené a ház belsejét a forróságtól annyira, hogy ne kelljen a klímát üzemeltetni.
Mert a jó szigetelés megvédheti a pénztárcát is!
