A panelházakról messzirol készült hokép inkább csak szemléltetésre jó.
Egy nyeregtetős épület padlásterének beépítése után néhány évvel a benne lakó tulajdonosok kíváncsiak lettek arra, hogy nyaranta miért kell annyit járatni az emeletre beépített klíma berendezést. Az elmondás szerint a tetőtér szigetelése 15 cm vastagságú ásványgyapottal történt, a tetősíkból egy helyen kiemelkedik egy "kutyaól", amelynek oldalai ugyanezt a szigetelést kapták. Mivel a szigetelés a tető szarufái közé kerültek, ezért eleve rontott a hőszigetelő képességen az a tény, hogy a szarufák vastagsága csak 12 cm volt, így a gyapotot összepréselték ugyanilyen méretre.
Amikor az emeletre értünk, mi is tapasztaltuk, hogy valóban nagyon meleg van. A vizsgálat 2013. augusztus 04-én, 14 órakor kezdődött. Az emelet hőmérséklete helyiségenként, 26-28 °C között változott - ennyire tudták visszahűteni. Kültéren ekkor 37-39 °C-ot mutattak a hőmérők.
A tulajdonostól megtudtuk azt is, hogy a tetőtér szigetelése után a falak külső oldalán még nem volt lezárva a tető alja, és egyszercsak azt vették észre, hogy a verebek ide-oda beköltöztek, és csomókban hordják ki a szigetelés anyagát.

A vizsgálatot az emeleti fürdőszobával kezdtük. Itt a falak nagyjából egyenletes hőmérséklet eloszlást mutattak (1. kép), ami azt jelzi, hogy a meglévő szigetelés egyenletes eloszlású, nincsenek hőhidak. A hőmérséklet különbségek megfelelnek a helyiségek átlagos padlóközeli és plafonközeli hőmérséklet különbségeinek.
1. kép. Fürdőszoba részlete valós és hőképen.

Megvizsgáltuk a falakat kívülről is, ezen felületek a padlástérben vannak (2. kép). A padlás fölötti tető: csak cserép és egy réteg fólia (inkább csak a hó ellen), nincs semmilyen hőszigetelés. A levegő hőmérséklete 40,2 °C volt. A hőképen jelzett pontban mértük a legnagyobb hőmérsékletet, 38,8 °C-ot.
2. kép. Padlástér részlete valós és hőképen.

A fürdőszobában találtunk egy olyan sarkot, ahol viszont valamilyen hiba van a hőszigeteléssel - ezt mutatja a két kép (3. kép). A HS1 pontban 31,5 °C, a HS2 pontban 32,4 °C a hőmérséklet. Mindkettő a piros vonallal körülhatárolt terület legmelegebb pontja.
3. kép. Valós és hőkép. Fürdőszoba sarkában meleg foltok.

A tetőszigetelés vizsgálata is hozott meglepetéseket. A képen látható rész teljesen sík (4. kép), így elméletileg nem lenne szabad nagy eltéréseknek mutatkozni. Azonban jól látható, hogy a bal felső sarok felé egyre melegebb van (HS1: 29,0 °C), míg a jobb oldal felé egyre hűvösebb. A tető alja lambériázva van, és a lambériák vízszintesen kerültek felhelyezésre, ezért elvárható lenne, hogy ugyanazon lambéria két végén ugyanolyan hőmérsékleteket lehessen mérni. Ez azonban nem így van, így a CS1 pontban már csak 27,8 °C mérhető.
4. kép. Valós és hőképen a tető síkjával párhuzamos ferde részen meleg foltok.

Itt szintén nincs semmi olyan elem, ami a tető síkját megbontaná (5. kép). A hőképen fehérrel jelöltük a 29,3-30,3 °C, zölddel a 28,3-29,3 °C közötti tartományokat. Ezek jól mutatják, hogy milyen nagy eltérések tapasztalhatók az egyes területek között (a lambéria itt is vízszintesen áll).
5. kép. Valós és hőkép. Nincs semmi, ami indokolná, hogy bizonyos területeken melegebb legyen a ferde plafon.

Még nagyobb hibákat találtunk az ablakok környékén. Ezen a képen (6. kép) nem csak a tetősík hőszigetelésének hibája (M2: 30,7 °C) látható, hanem az ablaktábla és az ablakkeret közötti szigetelési képesség hiánya is (M1: 33,1 °C). Ez viszont már az ablak deformációjára, vagy beállítási hibára (vagy ... majd a szakember eldönti) utalhat.
Az ablakok környékén mért értékeket egyébként jelentős mértékben befolyásolta ebben az esetben az, hogy az épületen kívül nagyon erős volt a napsugárzás. A nap sugarai közvetlenül ugyan nem érték el az ablakokat a nagy eresz miatt, azonban a környezetből visszaverődő hősugarak az ablaküvegen keresztül tükröződtek a plafon ablak előtti részein.
6. kép. Valós és hőkép. Az egyik ablak előtt a plafon foltokban meleg.

Másik ablak felett, az ablak és a tetősík találkozásánál van probléma (7. kép), amely valószínűleg beépítési hibára vezethető vissza (HS2: 34,5 °C).
7. kép. Valós és hőkép. Egy másik ablak előtt furcsa meleg foltok.

Az ablak mellett azonban további rendellenességek is tapasztalhatók, ahol a fal és a tető síkja találkozik (8. kép), itt is nagyon rossz az összeépítés (HS1: 33,8 °C). Ugyanebben a helyiségben, a "kutyaól" kiemelkedésénél találtuk azt a problémát, amit a gyapotok nem vízszintes beépítésekor lehet sokszor tapasztalni: a gyapot-paplan idővel összecsúszik, és a felső részeken olyan kisebb terek alakulnak ki, amelyek gyakorlatilag nincsenek hőszigetelve. Egyértelműen látszik a hőképen, hogy a függőleges rész felső szélén végig sokkal több meleg (M1: 35,7 °C) jut a helyiségbe, mint lejjebb. A képen az is jól kivehető, hogy a jobb oldalon látható ferde sötét csík jelzi a függőleges szigetelés meglétét: itt van az alja a függőleges szigetelésnek, ide csúszik össze a paplan.
8. kép. Valós és hőkép. A kutyaól felső sarkában nagyon meleg van.

Szintén ennek a kiemelkedő résznek a másik sarokpontján találtunk egy nagyobb szigetelési hibát (9. kép), ami ugyanúgy eredhet a szigetelés összecsúszásából - feltételezve azt, hogy építéskor szakszerűen jártak el. Itt a pontok hőmérséklete: M1-33,1°C, M2-32,6 °C, M3-32,8 °C, M4-30,0 °C, M5-29,8 °C, M6-29,5 °C.


Elgondolkodtató, hogy ha nyáron ennyi meleg jön be, akkor ugye télen ugyanennyi megy ki. Csak érdekesség, hogy a téli fűtéstöbbletet azért nem veszik észre jellemzően a lakók, mert "csak" egy fokozattal kell feljebb tekerni a gázt, vagy "csak" egy hasábbal kell többet tenni a tűzre, és máris elég meleg van. Ráadásul gázfűtés esetén nem is egyszerre kell kifizetni a számlát, hanem hónapról hónapra. Esetleg majd tavasszal tűnik fel, hogy milyen sokba is került a téli fűtés. Nyári időszakban viszont az lenne a jó, ha a szigetelés megvédené a ház belsejét a forróságtól annyira, hogy ne kelljen a klímát üzemeltetni.

Mert a jó szigetelés megvédheti a pénztárcáját!
9. kép. Valós és hőkép. Szintén a kutyaól felső része, igen érdekes meleg alakzat látható.