A nyárson sütésrol is lehet hoképet készíteni, bár semmi értelme.
Tévhit: át lehet látni a falon, vagy meg lehet mondani, mi van a falban.

Cáfolat: A kamera a hozzá legközelebb eső felületről az érzékelőbe érkező infravörös sugarakat érzékeli - pont ugyanúgy, mint ahogyan az emberi szem is csak a legközelebb eső felületeket látja, és nem látja az ezen felületek mögött (vagy benne) levő alakzatokat.

Erre jó példa ez a kép. Az egyik lakásban, a nappali felső sarkában találtuk ezt a meleg, kör alakú foltot. A fal felületén nem látszott semmi sem, a fal másik oldalán sem láttunk semmit, sőt ott még hőmérsékleti eltérés sem volt felfedezhető, így a későbbiekben kellett kideríteni, hogy tulajdonképpen mi is van ott.
A lakást nem a benne lakók építették, és nem is első tulajdonosként élnek benne. Az előző lakó festette ki, és a falba ágyazott elektromos kötésdobozt egyszerűen lefestette, így az szabad szemmel nem látható. Amikor kibontották, hogy kiderüljön mi lapul a falban, akkor jöttek rá az egyszerű igazságra. Amikor a villanyszerelő behelyezte a kötésdobozt a falba, akkor rájött, hogy a doboznak szánt üreg nagyobb, mint, amekkora kellene, ezért a legegyszerűbb módját választotta annak, hogy kitöltse a felesleges részt: hungarocellből vágott darabokat, és azt dugdosta a doboz és a fal közötti hézagba. Ez viszont jó hőszigetelő, tehát a fal túloldaláról beszivárgó hideget nagymértékben szigeteli. Viszont a kötésdoboz tetején csak egy műanyag doboztető és azon vékony festékréteg van, így a szoba melege felmelegítette a kötésdoboz belsejében levő levegőt, míg körülötte a falon látszik a külső hideg miatti hőmérséklet csökkenés.

Következtetésképpen el lehet mondani, azt tudjuk mutatni a hőkamerával, hogy van ott valami, ha annak a valaminek a hője megjelenik a felületen, de hogy mi az, azt nem tudjuk megmondani.
Valós és hőkép. Elektromos kötésdoboz a falban.
Tévhit: Minden hőkamera átlát az üvegen.

Cáfolat: Vannak olyan hőkamerák, amelyek valóban átlátnak az üvegen, azonban azok a rövidhullámú infatartományban képesek működni. Ennek hullámhossza a 3-5 mikrométer közötti tartományba esik. Ezeket jellemzően csak speciális területeken használják, azonban ezek sem képesek pl. falakon átlátni. Az élet szinte minden területén olyan hőkamerákra van szükség, amelyek a közvetlen felületekről visszaverődő sugarakat képesek érzékelni - ilyen az általunk használt is.

Erre jó példa ez a kép. Az ajtó üvegén keresztül lehet látni, ezt mutatja a valós kép. A hőképen látszik az, hogy a felvétel készítője által kisugárzott hő visszatükröződik az ajtó üvegén, és nem látjuk az üveg másik oldalán levő tárgyakat, illetve azok hőjét.
Valós és hőkép. Az ajtó üvegén visszatükröződik a képkészítő által sugárzott hő.
Tévhit: A hőkamerák megmutatják a testek (pl. emberi) betegségeit.

Cáfolat: A hőkamera az objektív előtti első felületről érkező sugárzást képes érzékelni, tehát pl. egy ember esetében a bőr felszínének hőmérsékletét mutatja.

Egyszer egy idősebb Nénitől hallottam, hogy egy termékbemutatóval egybekötött, ingyenes hőkamerás vizsgálaton vett részt, ahol azt állapították meg róla, hogy biztosan baj van az emésztésével. Rá is akarták beszélni azonnal ilyen-olyan gépek megvásárlására, valamint különböző vizsgálatok elvégzésére, amit a hőkamerások orvosa végzett volna. Szerencsére erre nem volt hajlandó.
A Néni megkérdezett bennünket, mert tudta, hogy nekünk van olyan hőkameránk, amelyik nagyon hasonlít arra, amivel a vizsgálatot végezték. Elmondtuk neki, hogy szerintünk nem lehet az emésztőrendszer gyengeségét kimutatni egy ilyen hőkamerával, legfeljebb egy orvos - az egyéb tapasztalatai révén - következtethet bizonyos elváltozásokra. A test belsejében zajló folyamatokat ugyanis közvetlenül nem lehet a hőkamerával kimutatni. Ennek egyetlen oka az, hogy a test belsejéből kifelé áramló hő felmelegíti a bőrt, és mi a hőkamerával azt láthatjuk csak. Azt nem tudjuk megmondani, hogy a test belsejében melyik szervtől származik az a hő. Természetesen minden folyamat valamekkora hőtermeléssel együtt jár, aminek nagyságából lehet következtetni a testben zajló folyamatokra, illetve azoknak a normálistól való eltérésére, azonban ehhez orvosi ismeretekre és nagy tapasztalatra van szükség. Javasoltuk a néninek, hogy ha úgy érzi, akkor forduljon a saját orvosához, és Ő majd kivizsgáltatja.

Később újra összefutottunk, és örömmel újságolta, hogy nincs semmi baja. A történet arra enged következtetni, hogy ez csak sarlatánság, azonban tudunk olyanokról, akik hőkamerát is használnak az orvosi vizsgálatoknál, és a kamera által mutatott képet az orvosi tudással párosítva adnak diagnózist. Saját tapasztalatunk is van ezzel kapcsolatban. Igazából nem nehéz belátni, hogy ha pl. valamilyen gyulladás van a testben, akkor az meg fog látszani a bőr felszínén is, de az ilyen hőképek elemzéséhez mindenféleképpen orvosi tudás és tapasztalat kell. (Az Interneten ezzel kapcsolatosan bővebb információkat itt találhat.)
Valós és hőkép. Egy férfi háta. Orvos kell hozzá, hogy kiértékelje a hőképen látottakat.
Tévhit: A hőkamera semmin sem lát át.

Cáfolat: Tulajdonképpen igaz az, hogy semmin sem lát át, ezt még a mellékelt kép ellenére is félig-meddig elmondhatjuk. A képen az látszik, hogy a nylon szatyorba dugott kéz melege egyrészt felmelegíti a vékony nylon anyagot - ettől válik meleggé a kéz körül a szatyor anyaga. Másrészt vannak olyan anyagok, amelyek az ilyen hullámhosszú infravörös sugárzást átengedik magukon - a thermográfiában ezt nevezzük transzmissziónak. Így tulajdonképpen mégiscsak átlátunk rajta.

Ehhez azonban olyan anyagot kell keresnünk, amelynek a transzmissziós képessége nagy, nem vagy csak kis mértékben veri vissza a környezete hőmérsékletét (kicsi a reflexiója), és ismerjük vagy meghatározható az anyag felületének kisugárzási képessége (emissziója). És ezen feltételeknek ez a szatyor pont megfelel!
(További információkat a testo.hu, vagy a testo.de oldalakon talál. A kép a Testo Kft. anyagaiból került kivágásra.)
Valós és hőkép. Látszik a nylon zacskóba dugott kéz melege.
Tévhit: A hőkamera átlát a ruhán.
Egyik ismerősünk említette, hogy az Interneten találkozott egy képpel, ami azt illusztrálta, hogy a hőkamera hogyan lát át a ruhán. Kiváncsiak lettünk, és megkerestük, de én már olyan helyen találtam rá, ahol magyarázzák is a képen látható effektet.

Cáfolat: Ebben az esetben arról van szó, hogy a Corel cég Photo Paint nevű programjához készített egy olyan funkciót, amellyel az elkészített digitális képet lehet egyszerűen módosítani. Ebből a szempontból ugyanúgy viselkedik, mint amikor a fényképezőnknek azt mondjuk, hogy a kép készüljön szépia módban, és ettől az elkészített kép olyan lesz, mintha száz évvel ezelőtt készült volna - pedig nem. Ennek a programnak a hőkamera módja ugyanezt végzi, így ugyanannyi köze van a valósághoz, mint a szépiának az elmúlt száz évhez - semmi. Az a tény, hogy színeiben valóban hasonlít egy hőkamerás felvételhez, csak a programozók nagyságát dicséri.

A lényeg, hogy a hőkamera a kamera érzékelőjéhez legközelebb eső felületről érkező sugarakat képes érzékelni, és nem lát át a ruhán! Az azonban biztos, hogy ahol a ruha hozzáér a testhez, ott melegebb lesz, ahol van egy kis levegőréteg a ruha és a test között, ott pedig hidegebb. Kijelenthetjük, hogy a hőkamera nem lát át a ruhán, de döntse el mindenki, hogy neki mi a fontos.
Valós és hőkép. Egy grafikai program által valós képből előállított ál hőkép.