Az állatok gyógyításában is szerepet játszhat a hőkamera alkalmazása. Itt is szem előtt kell tartani, hogy az elkészült hőképeket állatorvossal együtt kell kiértékelni, mert Ő ismeri az állatokat és a rájuk jellemző betegségeket.

A hőkamera a hozzá legközelebb eső felület hőmérsékletét méri, ezért állatok esetében nagy körültekintéssel kell eljárni, mivel a legtöbb állatra jellemző, hogy valamilyen hőszigetelő réteget viselnek a bőrük felett. Jellemzően nagyobb testű és rövidebb szőrű állatok esetében lehet jól használni a hőkamerát. Háziállatok esetében az a jellemző, hogy az orvos testközelből megvizsgálja, és eldönti a betegség mibenlétét.

Ha egy tollas jószágot veszünk alapul, legfeljebb az látszik a képen, hogy a testét hol nem fedi toll - de ehhez nem kell hőkamera. Egy egészséges, hosszú szőrű állat esetében ugyanez mondható el. A rövidebb szőrű állatok esetében viszont bizonyos betegségek megállapíthatók hőkamerával is. Ezek azok, amelyek jellemzően valamilyen gyulladással járnak együtt a bőr alatti területeken. Ilyenkor a jobban felmelegedett gyulladt részek felmelegítik a bőrt és a vékony szőrt, és ez felfedezhető a hőképeken is.

Állatkertekben, vagy a szabadban viszont nagyon jól használható az állatok megfigyelésére, esetleg egyes lázzal együtt járó betegségek felfedezésére. Persze ehhez ismerni kell az adott állatra jellemző egészséges testhőmérsékletet is.

Tyúk, hiányos tollazattal.

Egy hosszabb szőrű kutya a napon.

Ló, amelynek jobb első lába beteg.