A hőképek az élet minden területén megmutatják a nem látható eltéréseket.
Hő- és valós kép. Fa ajtó. A hőképen látszik, hogy a két ajtószárny találkozásánál szinte teljes hosszon jön befelé a hideg levegő. A hőmérsékleti skála szerint a jelzett helyen 3,4 °C van, míg az ajtó más részei 20 °C körül mozog. A padló azért ilyen meleg, mert itt padlófűtés van. A jobb ajtószárnyon egy üvegtáblát kicseréltek, ezt rosszabb technikával tették be, mint a többit. A következő képen ennek az ajtónak az alja látszik.

Lakások, családi házak bejárati ajtajai - zárás szempontjából


Hogy miért vesszük legelőször a bejárati ajtókat? Mert a legtöbb lakásban ezekkel alapvetően problémák vannak.

Ha végig gondoljuk, egy lakásnak ez az a szerkezete, amelyet a leggyakrabban használunk. Minden alkalommal, amikor ki- és bemegyünk, akkor kinyitjuk, majd becsukjuk. Sokszor nem is a kezünkkel fogjuk meg a kilincset, hanem könyökkel, csomaggal, térddel nyomjuk le, esetleg nem finoman hajtjuk be az jtószárnyat, hanem lábbal berúgjuk. Már eleve az, hogy sokszor nyitjuk és csukjuk befolyásolja az élettartamát. Egy ablakot - még ha naponta szellőztetünk is rajta keresztül - legfeljebb egyszer, maximum kétszer nyitunk és zárunk, és ráadásul ezt mindig kézzel tesszük. Nem rúgjuk be, ha tele van a kezünk, nem akarjuk könyökkel kinyitni. Tehát a nyílászárók közül az ajtó az, ami a legnagyobb használatnak van kitéve, és ezen ok miatt a legkönnyebben sérül, deformálódik, azaz romlik a zárása. Hő- és valós kép. Az előző képen látható ajtó alja, más nézetből. Innen már jól látszik a hőképen, hogy olyan, mintha nem is lenne becsukva az ajtó. Látszik, ahogyan áramlik befelé a hideg levegő, lehűti a csukott ajtó lapját, mikorra újra felmelegszik. A kép leghidegebb értéke -1,2 °C.

Egy ajtó jól zár, ha becsukott állapotban az ajtólap jól illeszkedik a keretbe. Tételezzük fel, hogy beépítés után ez az állapot állt fenn. A nagymértékű használat azonban mindig megviseli az ajtólapot.

Ha az ajtó fából készült, akkor az az idők folyamán ráadásul vetemedni fog anélkül is, hogy használnánk, mert a fa időnként több nedvességet szív magába, mint máskor, így néha dagad, néha pedig kiszárad. Ez a rendszeresen visszatérő esemény a fa rostjaira másként hat. Egy ideig még egészen jól zár, azonban egy idő után meghajlik. Persze nem nagyon, de pont annyira, hogy még nem is látszik, de már átengedi a levegőt. Ráadásul az ajtólap nagyméretű sík lap, aminek a súlya is tekintélyes, és csak a szélein, Hő- és valós kép. Fa ajtó. Kicsit jobb, mint az előző, azonban alul és jobbról látszik, hogy mennyire sok hideg jön be. Ebből a nézetből nem lehet megállapítani, hogy balról milyen a zárás, mert ott van egy radiátor, ami a beáramló hideg levegőt azonnal felfűti. legrosszabb esetben csak három helyen van megfogatva: kettő zsanér és egy kilincsnyelv. A kilincsnyelv egyébként sem fix pont, tehát ezzel a legtöbb ajtó esetén nem is lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy a rögzítési pontok elég távol vannak ahhoz, hogy a köztük levő területen deformálódjon. Természetesen a jobb minőségű ajtók hosszabb ideig bírják, de ezek ára is sokkal magasabb. Ráadásul most arról beszélünk, ami van, nem pedig arról, hogy mi lehetne. Ez inkább új építésű házak esetében szokott szóba kerülni.

Ha az ajtó műanyag, akkor itt nem beszélhetünk a pára romboló hatásáról, mert a műanyag (és az ajtó egyéb szerkezetei) nem veszi fel a vizet. Viszont ezek is (elsősorban a régebbi gyártásúak) deformálódnak, illetve kopnak. Kopik pl. a pánt, amin fordul az ajtó, Hő- és valós kép. Fa ajtó. A képen az látszik, hogy a két ajtószárny találkozásánál és attól jobbra van csak hiba, ott viszont igen nagy. A következő kép még ennek az ajtónak a további részét mutatja. ezáltal a kerethez képest már nem úgy áll, mint használatba vétel után, tehát lesznek rések, amelyek nagyobbak és átengedik a levegőt. Kopnak, elhasználódnak és elöregednek azok a gumi vagy műanyag tömítések, amelyek a legtöbb (nem mind) ajtóban megvannak, és a teljes zárást biztosítják. Ha egy gumi tömítés elöregedett, az nem látszik rajta, azonban már nem zár úgy, ahogyan az elvárható lenne tőle, viszont nem vesszük észre.

A legtöbb házban, lakásban a bejárati ajtón belül van egy előszoba (szerűség), ahol a belépő le tudja vetni a cipőjét. Télen a házigazda ilyenkor sokszor azt érzi, hogy hideg a papucs nagyon, és valahonnan jön a lábára a hideg. Ilyenkor kell megnézni az ajtót kívűl-belül, becsukott és kinyitott állapotban, és ellenőrizni, hogy hol jön a hideg. Hő- és valós kép. Fa ajtó. Az ajtó jobb felénél a sarokig terjed ez a hiba, aztán ez a nagymértékű hideg felfelé haladva megszűnik: valószínűleg a pántok a helyén tartják valamelyest. A legegyszerűbb módja az, ha a kézfejünket körbe vezetjük az ajtózárás mentén. Ha a lakásban meleg van kint pedig hideg, akkor a lakásban állva azokon a helyeken érzünk hideget, ahol az ajtó rosszul zár. Sok esetben látható is a hiba: este az ajtón belül felkapcsoljuk a villanyt, és kívülről körbenézzük, hogy hol látunk egy pici kis fényt - ott lesz a hiba.

Javításhoz legelőször azt kell megnézni, hogy lehet-e az ajtólapon állítani, hogy jobban illeszkedjen a keretben. Az újabb műanyag ajtók esetében, illetve az újabban gyártott faajtók esetében a legtöbbször vannak állítási lehetőségek. Ha úgy ítéljük meg, hogy nem lehet rajta állítani vagy a saját műszaki tudásunk nem elegendő ehhez, akkor feltétlenül hívni kell egy szakembert. Műanyag ajtókkal és ablakokkal sokan foglalkoznak, sok szakember közül lehet választani. Faajtók esetében keresni kell egy jó asztalost, aki megfelelő szakértelemmel és szerszámokkal rendelkezik, és szépen tud dolgozni. (Fa ajtók pántjainak javításáról itt lehet többet olvasni.)

Ha van az ajtón gumi szigetelés, akkor azt le kell ellenőrizni, hogy mindenütt egészséges-e. Meg kell nyomkodni, hogy lássuk a rugalmasságát. Hő- és valós kép. Fa ajtó. Megfigyelhetjük, hogy az ajtó környéke olyan hőmérsékleti értékeket mutat, mint maga az ajtólap: ez az ajtó ennyit tud szigetelni. Azonban a bal alsó sarokban (a kilincs felől) van egy kis zárási hiba. Persze a korábbi képeken látott ajtók tulajdonosai ezzel már megelégednének, azonban itt mégiscsak áramlik befelé folyamatosan a hideg. Ha régebben került a gumi az ajtóra, akkor esetleg ki kell cserélni. Gumitól és az ajtó elhelyezésétől függ, de úgy gondolom, hogy ha az ajtót éri a nap, akkor maximum 3, ha nem, akkor maximum 5 évente ezeket ki kellene cserélni. Ha az ajtón nem is volt gumi tömítés, akkor el kell azon gondolkodni, hogy ez javítana-e az állapotokon.

A tömítések használatával azonban vigyázni kell. Ha műanyag az ajtó, akkor olyat kell választani, amilyen most is rajta van: ugyanakkora méretűt és ugyanolyan profilút. Régebbi műanyag ajtóknál azonban még nem mindig használták ezt a lehetőséget az ajtózárás biztosítására. Korábban a fa ajtók esetében is hiányzott ez a tömítés (mert egy jó asztalos meg tudja úgy csinálni az ajtót, hogy abba ne kelljen gumit rakni. Hogy néz az már ki? Fára gumit?). És valóban, az újonnan elkészített fa ajtó is zárhat jól. Hő- és valós kép. Fa ajtó. Persze az ajtók nemcsak alulról tudnak deformálódni. Ezen az ajtón a felső ajtópánttól felfelé, az ajtólap tetején, és jobbról, a kilincs felől vannak zárási hibák. Ha van benne gumi tömítés, akkor valószínűleg ezeken a helyeken tönkrement, ha nincs, akkor ezekre a helyekre kell méretezni. Ha egy ajtóban eddig nem volt gumi szigetelés, akkor nincs kiindulási alap. Ilyenkor arra kell vigyázni, hogy ne válasszunk vékonyabbat, mint amilyen kellene, mert akkor javítottunk egy kicsit a helyzeten, de nem javítottuk meg. Ne válasszunk viszont vastagabbat sem, mert akkor egyrészt nehezebben csukódik - amit persze erővel meg lehet oldani -, másrészt viszont még a műanyag ajtó is még gyorsabban fog deformálódni, mert a gumi tömítés folyamatosan feszíti azt. Az ilyen helyekre készített tömítéseket méterre lehet kapni a műszaki kereskedésekben (vasas bolt). Ha valaki az internetről szeretne vásárolni, akkor a keresőbe csak be kell írni ajtó gumitömítés, és rengeteg találat érkezik leírásokról és webáruházakról egyaránt.

Ha jön az ajtó felől a hideg, de nem lehet megállapítani, Hő- és valós kép. Fa ajtó. Az ajtólap hőmérséklete 22 °C körül mozog, és körben jól zár - kivéve az alsó részt. Ez az ajtó lehetne a bizonyítéka annak, hogy igenis lehet jó fa ajtót készíteni. Az alsó részen, lehet, hogy nem is az ajtóval, hanem a küszöbbel van a probléma. Ennek a javításához szakember kell. hogy mi a hiba, akkor jól jön egy hőkamera. Ennek segítségével ki lehet deríteni az okokat, amelyek megszüntetése esetenként még mindig nem kerül túl sokba. Ilyen bejárati ajtók valós- és hőképeit láthatják ezen az oldalon, mindegyik mellett rövid magyarázattal. Mindegyik kép belső felvétel. Egyik képen vagy magyarázatban sem tüntettük fel a külső hőmérsékletet. Az biztos, hogy a kép leghidegebb értékénél hidegebb van a külső térben. Az is biztos, hogy mindegy, hány fok van kint, ha hideg jön be a lakásba. Persze tényleges kiértékeléseknél mindig figyelembe veszzük ezt az értéket is, de itt és most nem ez a lényeg. Az ajtók között vannak teraszra vezető üveges ajtók is. A lényeg ezeknél is ugyanaz, mint a bejárati ajtók esetében: csukott állapotban jól kell zárnia és szigetelnie. Ezért vannak itt ezek is.

A folytatásban az ablakokkal foglalkozunk.

A képekre klikkelve azok megjelennek nagyban, a kép alatt magyarázó szöveggel. A teljes képet be lehet járni, ha nem férne el egyetlen képernyőn. A képek között váltani a kép jobb vagy bal szélén történő klikkeléssel lehet. A képnéző ablakot bezárni a nagykép jobb alsó sarkában levő X segítségével lehet, vagy egyszerűen a kép melletti területen kell az oldalra klikkelni.

Hő- és valós kép. Fa ajtó. A kilincs a bal oldalon van, a hideg folt fölött. Ez olyan hiba, ami egyértelműen a fa anyag sérülésére utal: csiszoló vászon és tömítés szépen megoldja ezt a problémát. Hő- és valós kép. Fa ajtó. Az ajtólap fája 15 °C körül mozog. Az alsó zárási hibáig legfeljebb 20 cm-es távolságban viszont már csak 7,5 °C alatti hőmérsékleteket találunk. Ennél az ajtónál is szinte csak alul van hiba. A következő képen látszik ugyanennek az ajtónak a teteje is. Hő- és valós kép. Fa ajtó. Az előző képen is látott ajtó teteje. Látszik, hogy csak két kis részen van valamilyen torzulás, és azok sem akkora mértékűek, mint az alsó részen látott. Valószínűleg könnyen kiküszöbölhető. Hő- és valós kép. Fa ajtó. Ez egy nagyon öreg ajtó. Látszik, hogy nincs rajta meleg pont, tehát valószínűleg nem egyszerű a javítása, illetve szerintem javasolt a cseréje. A helyiségben egyébként 20 °C fok volt a hőmérséklet. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Csak a kilincs felől van probléma. Valószínűleg könnyen lehet rajta javítani. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Ennél az ajtónál szintén csak a kilincs felöli oldalon van hiba - ez talán könnyen orvosolható. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. A két ajtó találkozásánál, alul van zárási hiba. Valószínűleg megsérült a tömítés, mert sem felette, sem az alsó részen nincs hiba. A következő képen is ez az ajtó látható. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Ha van benne tömítés, akkor annak sérülésére utal, ha nincs, akkor viszont deformáció okozza a hideg foltot. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Az ajtó felső részén és a kilincs felől van hiba. Valószínűleg az ajtó beállításával orvosolható hiba. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. A zárás mellett körben mindenütt ilyen hideg van. Lehet, hogy a beállítással lehet rajta javítani, de ez nem biztos. Ehhez szakember kellene. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Ennél az ajtónál nem csak zárási hiba van. Ha megnézi, az ajtólap alsó részének hőmérséklete nem éri el a 10 °C-ot sem. Ez viszont egyértelműen mutatja, hogy maga az ajtó konstrukciója a hibás, vagy egyszerűen elöregedett az anyag. Az egész ajtót cserélni kellene. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Az előző kép folytatása. Ezen a képen egyértelműen látszik, hogy a zárással is bajok vannak. Azonban a kép azt is mutatja, hogy valószínűleg még beépítési hiba is található itt. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Ezen az látszik, hogy az ajtó aljánál van hiba. Azonban itt is nemcsak zárási hibáról beszélhetünk. Ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor látszik, hogy hiába van két réteg szőnyegpadló, mégis hideg a padló. Az aljzatbeton kintről hozza befelé a hideget - de ez már más jellegű probléma. Folytatása a következő képen. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Itt jól látszik, hogy az ajtót csak felakasztották az ajtópántra, de nem állították be rendesen. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. A terasz ajtó elé a régi módszer szerint tekertek össze vastagabb ruha anyagot, hogy ez megfogja a beáramló hideget. Ez nagyon egyszerű, és általában jól működő módszer. Azonban itt nagy lehet a baj, mert ennek ellenére mégis nagyon hideg van az egész alsó részen annak ellenére, hogy a radiátor közvetlenül az ajtó mellett van, és igen meleg. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Ennél az ajtónál elsősorban alul van baj. Ráadásul olyan helyen van a leghidegebb pont, ami egyéb sérülésre is utal. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. A kép leghidegebb pontja annak a cipőnek a sarkán van, amelyiket a kép készítése előtt hoztak be kintről. Az ajtó viszont aránylag jól zár, itt inkább csak arról van szó, hogy a járólap alányúlik az ajtónak, ez viszont befelé nyílik, tehát a járólap külső széle gyakorlatilag az ajtón kívül van - és hozza befelé a hideget. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Érdekes helyen van a hiba: elméletileg a kilincs nyelvének be kellene húznia az ajtót a tokba - de ez itt nem ezt teszi. Lehet, hogy csak beállítás kérdése. Hő- és valós kép. Műanyag ajtó. Az ajtólap és a küszöb között rossz a zárás - ez tűnik fel elsőre. Viszont az ajtólap is igen hideg.