Hogy miért vesszük legelőször a bejárati ajtókat? Mert a legtöbb lakásban ezekkel alapvetően problémák vannak.

Ha végig gondoljuk, egy lakásnak ez az a szerkezete, amelyet a leggyakrabban használunk. Minden alkalommal, amikor ki- és bemegyünk, akkor kinyitjuk, majd becsukjuk. Sokszor nem is a kezünkkel fogjuk meg a kilincset, hanem könyökkel, csomaggal, térddel nyomjuk le, esetleg nem finoman hajtjuk be az jtószárnyat, hanem lábbal berúgjuk. Már eleve az, hogy sokszor nyitjuk és csukjuk befolyásolja az élettartamát. Egy ablakot - még ha naponta szellőztetünk is rajta keresztül - legfeljebb egyszer, maximum kétszer nyitunk és zárunk, és ráadásul ezt mindig kézzel tesszük. Nem rúgjuk be, ha tele van a kezünk, nem akarjuk könyökkel kinyitni. Tehát a nyílászárók közül az ajtó az, ami a legnagyobb használatnak van kitéve, és ezen ok miatt a legkönnyebben sérül, deformálódik, azaz romlik a zárása.

Egy ajtó jól zár, ha becsukott állapotban az ajtólap jól illeszkedik a keretbe. Tételezzük fel, hogy beépítés után ez az állapot állt fenn. A nagymértékű használat azonban mindig megviseli az ajtólapot.

Ha az ajtó fából készült, akkor az az idők folyamán ráadásul vetemedni fog anélkül is, hogy használnánk, mert a fa időnként több nedvességet szív magába, mint máskor, így néha dagad, néha pedig kiszárad. Ez a rendszeresen visszatérő esemény a fa rostjaira másként hat. Egy ideig még egészen jól zár, azonban egy idő után meghajlik. Persze nem nagyon, de pont annyira, hogy még nem is látszik, de már átengedi a levegőt. Ráadásul az ajtólap nagyméretű sík lap, aminek a súlya is tekintélyes, és csak a szélein, legrosszabb esetben csak három helyen van megfogatva: kettő zsanér és egy kilincsnyelv. A kilincsnyelv egyébként sem fix pont, tehát ezzel a legtöbb ajtó esetén nem is lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy a rögzítési pontok elég távol vannak ahhoz, hogy a köztük levő területen deformálódjon. Természetesen a jobb minőségű ajtók hosszabb ideig bírják, de ezek ára is sokkal magasabb. Ráadásul most arról beszélünk, ami van, nem pedig arról, hogy mi lehetne. Ez inkább új építésű házak esetében szokott szóba kerülni.

Ha az ajtó műanyag, akkor itt nem beszélhetünk a pára romboló hatásáról, mert a műanyag (és az ajtó egyéb szerkezetei) nem veszik fel a vizet. Viszont ezek is (elsősorban a régebbi gyártásúak) deformálódnak, illetve kopnak. Kopik pl. a pánt, amin fordul az ajtó, ezáltal a kerethez képest már nem úgy áll, mint használatba vétel után, tehát lesznek rések, amelyek nagyobbak és átengedik a levegőt. Kopnak, elhasználódnak és elöregednek azok a gumi vagy műanyag tömítések, amelyek a legtöbb (nem mind) ajtóban megvannak, és a teljes zárást biztosítják. Ha egy gumi tömítés elöregedett, az nem látszik rajta, azonban már nem zár úgy, ahogyan az elvárható lenne tőle, viszont nem vesszük észre.

A legtöbb házban, lakásban a bejárati ajtón belül van egy előszoba (szerűség), ahol a belépő le tudja vetni a cipőjét. Télen a házigazda ilyenkor sokszor azt érzi, hogy hideg a papucs nagyon, és valahonnan jön a lábára a hideg. Ilyenkor kell megnézni az ajtót kívűl-belül, becsukott és kinyitott állapotban, és ellenőrizni, hogy hol jön a hideg.

A legegyszerűbb módja az, ha a kézfejünket körbe vezetjük az ajtózárás mentén. Ha a lakásban meleg van kint pedig hideg, akkor a lakásban állva azokon a helyeken érzünk hideget, ahol az ajtó rosszul zár. Sok esetben látható is a hiba: este az ajtón belül felkapcsoljuk a villanyt, és kívülről körbenézzük, hogy hol látunk egy pici kis fényt - ott lesz a hiba.

Javításhoz legelőször azt kell megnézni, hogy lehet-e az ajtólapon állítani, hogy jobban illeszkedjen a keretben. Az újabb műanyag ajtók esetében, illetve az újabban gyártott faajtók esetében a legtöbbször vannak állítási lehetőségek. Ha úgy ítéljük meg, hogy nem lehet rajta állítani vagy a saját műszaki tudásunk nem elegendő ehhez, akkor feltétlenül hívni kell egy szakembert. Műanyag ajtókkal és ablakokkal sokan foglalkoznak, sok szakember közül lehet választani. Faajtók esetében keresni kell egy jó asztalost, aki megfelelő szakértelemmel és szerszámokkal rendelkezik, és szépen tud dolgozni. (Fa ajtók pántjainak javításáról itt lehet többet olvasni.)

Ha van az ajtón gumi szigetelés, akkor azt le kell ellenőrizni, hogy mindenütt egészséges-e. Meg kell nyomkodni, hogy lássuk a rugalmasságát. Ha régebben került a gumi az ajtóra, akkor esetleg ki kell cserélni. Gumitól és az ajtó elhelyezésétől függ, de úgy gondolom, hogy ha az ajtót éri a nap, akkor maximum 3, ha nem, akkor maximum 5 évente ezeket ki kellene cserélni. Ha az ajtón nem is volt gumi tömítés, akkor el kell azon gondolkodni, hogy ez javítana-e az állapotokon.

A tömítések használatával azonban vigyázni kell. Ha műanyag az ajtó, akkor olyat kell választani, amilyen most is rajta van: ugyanakkora méretűt és ugyanolyan profilút. Régebbi műanyag ajtóknál azonban még nem mindig használták ezt a lehetőséget az ajtózárás biztosítására. Korábban a fa ajtók esetében is hiányzott ez a tömítés (mert egy jó asztalos meg tudja úgy csinálni az ajtót, hogy abba ne kelljen gumit rakni. Hogy néz az már ki? Fára gumit?). És valóban, az újonnan elkészített fa ajtó is zárhat jól.

Ha egy ajtóban eddig nem volt gumi szigetelés, akkor nincs kiindulási alap. Ilyenkor arra kell vigyázni, hogy ne válasszunk vékonyabbat, mint amilyen kellene, mert akkor javítottunk egy kicsit a helyzeten, de nem javítottuk meg. Ne válasszunk viszont vastagabbat sem, mert akkor egyrészt nehezebben csukódik - amit persze erővel meg lehet oldani -, másrészt viszont még a műanyag ajtó is még gyorsabban fog deformálódni, mert a gumi tömítés folyamatosan feszíti azt. Az ilyen helyekre készített tömítéseket méterre lehet kapni a műszaki kereskedésekben (vasas bolt). Ha valaki az internetről szeretne vásárolni, akkor a keresőbe csak be kell írni, hogy ajtó gumitömítés, és rengeteg találat érkezik leírásokról és webáruházakról egyaránt.

Ha jön az ajtó felől a hideg, de nem lehet megállapítani, hogy mi a hiba, akkor jól jön egy hőkamera. Ennek segítségével ki lehet deríteni az okokat, amelyek megszüntetése esetenként még mindig nem kerül túl sokba. Ilyen bejárati ajtók valós- és hőképeit láthatják ezen az oldalon, mindegyik mellett rövid magyarázattal. Mindegyik kép belső felvétel. Egyik képen vagy magyarázatban sem tüntettük fel a külső hőmérsékletet. Az biztos, hogy a kép leghidegebb értékénél hidegebb van a külső térben. Az is biztos, hogy mindegy, hány fok van kint, ha hideg jön be a lakásba. Persze tényleges kiértékeléseknél mindig figyelembe veszzük ezt az értéket is, de itt és most nem ez a lényeg. Az ajtók között vannak teraszra vezető üveges ajtók is. A lényeg ezeknél is ugyanaz, mint a bejárati ajtók esetében: csukott állapotban jól kell zárnia és szigetelnie. Ezért vannak itt ezek is.

A folytatásban az ablakokkal foglalkozunk.

A képekre klikkelve azok megjelennek nagyban, a kép alatt magyarázó szöveggel. A teljes képet be lehet járni, ha nem férne el egyetlen képernyőn. A képek között váltani a kép jobb vagy bal szélén történő klikkeléssel lehet. A képnéző ablakot bezárni a nagykép jobb alsó sarkában levő X segítségével lehet, vagy egyszerűen a kép melletti területen kell az oldalra klikkelni.