Egy ajtó jól zár, ha becsukott állapotban az ajtólap jól illeszkedik a keretbe.
Tételezzük fel, hogy beépítés után ez az állapot állt fenn.
A nagymértékű használat azonban mindig megviseli az ajtólapot.
Ha az ajtó fából készült, akkor az az idők folyamán ráadásul vetemedni fog anélkül is, hogy használnánk, mert a fa időnként több nedvességet szív magába, mint máskor, így néha dagad, néha pedig kiszárad.
Ez a rendszeresen visszatérő esemény a fa rostjaira másként hat.
Egy ideig még egészen jól zár, azonban egy idő után meghajlik.
Persze nem nagyon, de pont annyira, hogy még nem is látszik, de már átengedi a levegőt.
Ráadásul az ajtólap nagyméretű sík lap, aminek a súlya is tekintélyes, és csak a szélein, legrosszabb esetben csak három helyen van megfogatva: kettő zsanér és egy kilincsnyelv.
A kilincsnyelv egyébként sem fix pont, tehát ezzel a legtöbb ajtó esetén nem is lehet számolni.
Ez azt jelenti, hogy a rögzítési pontok elég távol vannak ahhoz, hogy a köztük levő területen deformálódjon.
Természetesen a jobb minőségű ajtók hosszabb ideig bírják, de ezek ára is sokkal magasabb.
Ráadásul most arról beszélünk, ami van, nem pedig arról, hogy mi lehetne.
Ez inkább új építésű házak esetében szokott szóba kerülni.