Energiagazdálkodás Ajtózárás
Víz, villany, gáz, fűtés és hűtés okos használata = energiagazdálkodás
Amikor azt hallja valaki, hogy energiagazdálkodás, akkor rendszerint valami megfoghatatlan dologra, csak a tudósok, mérnökök által értett, azok hobbijának tartott valamire gondol az illető.
Pedig ez sokkal hétköznapibb, mint azt bárki is először gondolná.
Csak a villanyszámlát kell alapul venni, és máris kiderül, hogy minden nap használjuk, csak nem törődünk vele sokat.
Azt megtanulja mindenki, hogy ha kikapcsolja a vasalót, amikor éppen nem vasal, lekapcsolja a villanyt, amikor nincs senki a helyiségben, kikapcsolja a tv vagy rádió készüléket, amikor senki sem nézi vagy hallgatja, akkor kevesebb lesz a villanyszámla.
Ezt nevezzük gazdálkodásnak a villamos energiával.
Azt is megszokta mindenki, hogy elzárja a vízcsapot, ha nincs szükség vízre, mert így kevesebb lesz a vízszámla. Itt gazdálkodunk a vízzel, mint a föld egyik energia forrásával. A lakásunk fűtését nem járatjuk maximumon és tartjuk nyitva az ablakokat, mert gazdálkodunk a fűtéssel. Ha nem ezt tennénk, hamar megéreznénk a pénztárcánkon. A gazdálkodás nem azt jelenti elsősorban, hogy spórolunk, hanem hogy okosan használjuk a szükséges dolgokat. Pont annyit fogyasztunk, amennyit kell, és főleg, nem prédálunk.
Megszoktuk, hogy amennyit fogyasztunk, annak megfelelően fizetünk többet vagy kevesebbet. Mindenki szükség szerint, és a lehetőségeihez mérten.
Azt is megszokta mindenki, hogy elzárja a vízcsapot, ha nincs szükség vízre, mert így kevesebb lesz a vízszámla. Itt gazdálkodunk a vízzel, mint a föld egyik energia forrásával. A lakásunk fűtését nem járatjuk maximumon és tartjuk nyitva az ablakokat, mert gazdálkodunk a fűtéssel. Ha nem ezt tennénk, hamar megéreznénk a pénztárcánkon. A gazdálkodás nem azt jelenti elsősorban, hogy spórolunk, hanem hogy okosan használjuk a szükséges dolgokat. Pont annyit fogyasztunk, amennyit kell, és főleg, nem prédálunk.
Megszoktuk, hogy amennyit fogyasztunk, annak megfelelően fizetünk többet vagy kevesebbet. Mindenki szükség szerint, és a lehetőségeihez mérten.
Nagyon fel lennénk háborodva és azonnal reklamálnánk a szolgáltatónál, ha pl. az elfogyasztott vízmennyiség felett még több vízért kellene fizetnünk, esetleg mindjárt a kétszereséért.
Pedig a hőenergiával ezt tesszük nap mint nap, és nem reklamálhatunk senkinél, sőt nem is sokat teszünk ellene.
Gondolja mindenki végig a következőket. Van egy családi ház, ebben van egy fatüzelésű kályha. A kályhával minden nap felfűtik a lakást 22 °C-ra - beviszik a fát, tüzelnek amennyit kell. Aztán este mindenki lefekszik, éjszaka senki sem tesz a tűzre, a kályha szép lassan kihűl. Reggelre a lakásban csak 16 °C van, tehát újra be kell gyújtani, bevinni a fát és egész nap tüzelni, így estére megint 22 °C van, de következő nap reggelére megint kezdődik minden előlről. Ez azt jelenti, hogy az egyik nap a lakásba bevitt hőenergia 100 százalékát kiengedjük másnapra a szabadba. A gáz- vagy központi fűtéssel működő lakásokban ugyanez a helyzet, csak ott folyamatosan áramlik a lakás belseje felé az energia (gáz vagy melegvíz formájában).
Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy az egész napos fűtés során a fa elégetésével megtermelt hőenergiát nem tartjuk meg. Ez ugyanaz, mintha a víz vezetésére lyukacsos csöveket használnánk. A vízfogyasztás mérő óránál még egy liter halad át, de a megnyitott csapon keresztül már csak fél liter folyna ki, ugyanakkor nekünk az egy liter után kellene fizetni.
Gondolja mindenki végig a következőket. Van egy családi ház, ebben van egy fatüzelésű kályha. A kályhával minden nap felfűtik a lakást 22 °C-ra - beviszik a fát, tüzelnek amennyit kell. Aztán este mindenki lefekszik, éjszaka senki sem tesz a tűzre, a kályha szép lassan kihűl. Reggelre a lakásban csak 16 °C van, tehát újra be kell gyújtani, bevinni a fát és egész nap tüzelni, így estére megint 22 °C van, de következő nap reggelére megint kezdődik minden előlről. Ez azt jelenti, hogy az egyik nap a lakásba bevitt hőenergia 100 százalékát kiengedjük másnapra a szabadba. A gáz- vagy központi fűtéssel működő lakásokban ugyanez a helyzet, csak ott folyamatosan áramlik a lakás belseje felé az energia (gáz vagy melegvíz formájában).
Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy az egész napos fűtés során a fa elégetésével megtermelt hőenergiát nem tartjuk meg. Ez ugyanaz, mintha a víz vezetésére lyukacsos csöveket használnánk. A vízfogyasztás mérő óránál még egy liter halad át, de a megnyitott csapon keresztül már csak fél liter folyna ki, ugyanakkor nekünk az egy liter után kellene fizetni.
Ha a vízzel történik ez (pl. egy csőtörés, repedés esetén), akkor azonnal megjavítjuk vagy megjavíttatjuk.
A hőenergiával nem törődünk?
Mi lenne, ha ebben a lakásban csak hetente egyszer kellene fűteni, mert a megtermelt hőenergiát bent tudjuk tartani, nem tud elszökni? Sokat spórolnánk a pénztárcánkon, mert sokkal kevesebb fát kellene eltüzelnünk (és ezzel még a természetet is védjük). Úgy gondolom, hogy mindenki örülne neki. Ehhez persze nagyon sokat kellene tenni, de ebbe az irányba elindulni inkább csak elhatározás kérdése.
Mi lenne, ha ebben a lakásban csak hetente egyszer kellene fűteni, mert a megtermelt hőenergiát bent tudjuk tartani, nem tud elszökni? Sokat spórolnánk a pénztárcánkon, mert sokkal kevesebb fát kellene eltüzelnünk (és ezzel még a természetet is védjük). Úgy gondolom, hogy mindenki örülne neki. Ehhez persze nagyon sokat kellene tenni, de ebbe az irányba elindulni inkább csak elhatározás kérdése.
Egy lakásban mindig kell pótolni télen a fűtést, mert használjuk.
Azzal, hogy ki- és bemegyünk az ajtón máris kiengedtünk egy csomó meleget.
Időnként szellőztetni kell, hogy a benti párás és elhasználódott levegő helyére frisset engedjünk.
Persze ezek a műveletek is megoldhatók olyan módon, hogy minél kevesebb hőenergia távozzon a lakásból, azonban egyelőre ne rugaszkodjunk el a magyar valóságtól nagyon. Az azonban, hogy amikor mindenki alszik, és senki sem nyitogatja az ablakokat vagy az ajtót, ne hűljön ki a lakás annyira, aránylag kis ráfordítással megoldható. Nagyon sok esetben nincs is szükség anyagi ráfordításra, csak tudni kellene, hogy min javítsunk.
Ebben lehet nagyon hasznos a hőkamera.
Persze ezek a műveletek is megoldhatók olyan módon, hogy minél kevesebb hőenergia távozzon a lakásból, azonban egyelőre ne rugaszkodjunk el a magyar valóságtól nagyon. Az azonban, hogy amikor mindenki alszik, és senki sem nyitogatja az ablakokat vagy az ajtót, ne hűljön ki a lakás annyira, aránylag kis ráfordítással megoldható. Nagyon sok esetben nincs is szükség anyagi ráfordításra, csak tudni kellene, hogy min javítsunk.
Ebben lehet nagyon hasznos a hőkamera.
A hőkamera használatával meg lehet látni azokat a helyeket, amelyek kiengedik a meleget (nyáron ugyanitt bejön a meleg).
Ezen helyek javításával máris néhány fokot, ezáltal néhány forintot meg lehet spórolni.
A folytatásban a bejárati ajtókkal foglalkozunk.
Ezen az oldalon található képek nagy része saját készítésűek, mások a pinterest.com oldalairól kerültek átvételre.
A képekre klikkelve azok megjelennek nagyban, a kép alatt magyarázó szöveggel. A teljes képet be lehet járni, ha nem férne el egyetlen képernyőn. A képek között váltani a kép jobb vagy bal szélén történő klikkeléssel lehet. A képnéző ablakot bezárni a nagykép jobb alsó sarkában levő X segítségével lehet, vagy egyszerűen a kép melletti területen kell az oldalra klikkelni.
A folytatásban a bejárati ajtókkal foglalkozunk.
Ezen az oldalon található képek nagy része saját készítésűek, mások a pinterest.com oldalairól kerültek átvételre.
A képekre klikkelve azok megjelennek nagyban, a kép alatt magyarázó szöveggel. A teljes képet be lehet járni, ha nem férne el egyetlen képernyőn. A képek között váltani a kép jobb vagy bal szélén történő klikkeléssel lehet. A képnéző ablakot bezárni a nagykép jobb alsó sarkában levő X segítségével lehet, vagy egyszerűen a kép melletti területen kell az oldalra klikkelni.
