A hőképek az élet minden területén megmutatják a nem látható eltéréseket.

Amikor azt hallja valaki, hogy energiagazdálkodás, akkor rendszerint valami megfoghatatlan dologra, csak a tudósok, mérnökök által értett, azok hobbijának tartott valamire gondol az illető. Pedig ez sokkal hétköznapibb, mint azt bárki is először gondolná.
Lakások, családi házak besorolási rendje a jogszabályok szerint.
Csak a villanyszámlát kell alapul venni, és máris kiderül, hogy minden nap használjuk, csak nem törődünk vele sokat. Azt megtanulja mindenki, hogy ha kikapcsolja a vasalót, amikor éppen nem vasal, lekapcsolja a villanyt, amikor nincs senki a helyiségben, kikapcsolja a tv vagy rádió készüléket, amikor senki sem nézi vagy hallgatja, akkor kevesebb lesz a villanyszámla. Ezt nevezzük gazdálkodásnak a villamos energiával.

Azt is megszokta mindenki, hogy elzárja a vízcsapot, ha nincs szükség vízre, mert így kevesebb lesz a vízszámla. Itt gazdálkodunk a vízzel, mint a föld egyik energia forrásával. A lakásunk fűtését nem járatjuk maximumon és tartjuk nyitva az ablakokat, mert gazdálkodunk a fűtéssel. Ha nem ezt tennénk, hamar megéreznénk a pénztárcánkon. A gazdálkodás nem azt jelenti elsősorban, hogy spórolunk, hanem hogy okosan használjuk a szükséges dolgokat. Pont annyit fogyasztunk, amennyit kell, és főleg, nem prédálunk.

Megszoktuk, hogy amennyit fogyasztunk, annak megfelelően fizetünk többet vagy kevesebbet. Mindenki szükség szerint, és a lehetőségeihez mérten.
Rajz. Egy régi reklámból az örökké morgó villanyóra a barátjával.
Nagyon fel lennénk háborodva és azonnal reklamálnánk a szolgáltatónál, ha pl. az elfogyasztott vízmennyiség felett még több vízért kellene fizetnünk, esetleg mindjárt a kétszereséért. Pedig a hőenergiával ezt tesszük nap mint nap, és nem reklamálhatunk senkinél, sőt nem is sokat teszünk ellene.

Gondolja mindenki végig a következőket. Van egy családi ház, ebben van egy fatüzelésű kályha. A kályhával minden nap felfűtik a lakást 22 °C-ra - beviszik a fát, tüzelnek amennyit kell. Aztán este mindenki lefekszik, éjszaka senki sem tesz a tűzre, a kályha szép lassan kihűl. Reggelre a lakásban csak 16 °C van, tehát újra be kell gyújtani, bevinni a fát és egész nap tüzelni, így estére megint 22 °C van, de következő nap reggelére megint kezdődik minden előlről. Ez azt jelenti, hogy az egyik nap a lakásba bevitt hőenergia 100 százalékát kiengedjük másnapra a szabadba. A gáz- vagy központi fűtéssel működő lakásokban ugyanez a helyzet, csak ott folyamatosan áramlik a lakás belseje felé az energia (gáz vagy melegvíz formájában).

Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy az egész napos fűtés során a fa elégetésével megtermelt hőenergiát nem tartjuk meg. Ez ugyanaz, mintha a víz vezetésére lyukacsos csöveket használnánk. A vízfogyasztás mérő óránál még egy liter halad át, de a megnyitott csapon keresztül már csak fél liter folyna ki, ugyanakkor nekünk az egy liter után kellene fizetni.
Hőkép. Beépített csempekályha felfűtött állapotában.
Ha a vízzel történik ez (pl. egy csőtörés, repedés esetén), akkor azonnal megjavítjuk vagy megjavíttatjuk. A hőenergiával nem törődünk?

Mi lenne, ha ebben a lakásban csak hetente egyszer kellene fűteni, mert a megtermelt hőenergiát bent tudjuk tartani, nem tud elszökni? Sokat spórolnánk a pénztárcánkon, mert sokkal kevesebb fát kellene eltüzelnünk (és ezzel még a természetet is védjük). Úgy gondolom, hogy mindenki örülne neki. Ehhez persze nagyon sokat kellene tenni, de ebbe az irányba elindulni inkább csak elhatározás kérdése.
Fotó. Gáztűzhely négy égője.
Egy lakásban mindig kell pótolni télen a fűtést, mert használjuk. Azzal, hogy ki- és bemegyünk az ajtón máris kiengedtünk egy csomó meleget. Időnként szellőztetni kell, hogy a benti párás és elhasználódott levegő helyére frisset engedjünk.

Persze ezek a műveletek is megoldhatók olyan módon, hogy minél kevesebb hőenergia távozzon a lakásból, azonban egyelőre ne rugaszkodjunk el a magyar valóságtól nagyon. Az azonban, hogy amikor mindenki alszik, és senki sem nyitogatja az ablakokat vagy az ajtót, ne hűljön ki a lakás annyira, aránylag kis ráfordítással megoldható. Nagyon sok esetben nincs is szükség anyagi ráfordításra, csak tudni kellene, hogy min javítsunk.

Ebben lehet nagyon hasznos a hőkamera.
Fotó. A nyárson sütéshez is hőenergia kell.
A hőkamera használatával meg lehet látni azokat a helyeket, amelyek kiengedik a meleget (nyáron ugyanitt bejön a meleg). Ezen helyek javításával máris néhány fokot, ezáltal néhány forintot meg lehet spórolni.

A folytatásban a bejárati ajtókkal foglalkozunk.

Ezen az oldalon található képek nagy része saját készítésűek, mások a pinterest.com oldalairól kerültek átvételre.
A képekre klikkelve azok megjelennek nagyban, a kép alatt magyarázó szöveggel. A teljes képet be lehet járni, ha nem férne el egyetlen képernyőn. A képek között váltani a kép jobb vagy bal szélén történő klikkeléssel lehet. A képnéző ablakot bezárni a nagykép jobb alsó sarkában levő X segítségével lehet, vagy egyszerűen a kép melletti területen kell az oldalra klikkelni.
Fotó. Az elektromos energia is pénzbe kerül, nem is kevésbe.
Fotó. Nagyjából mindenki látott már villanyórát. Ha máskor nem, amikor leolvassuk a fogyasztást. Legfeljebb nem így néz ki teljesen. Rajz. Az elektromos vezetés működési elve - kissé leegyszerűsítve: a feszültség tolja az áramerősséget, amely útját az ellenállás fékezi. Fotó. Ez is egy villanyóra. Lehet ilyen lámpát kapni. Fotó. A vízóra, ami mér és nem csöpög. A víz az egyik legdrágább kincsünk, amire minden élőlénynek szüksége van. Fotó. Vízerőmű építése nagyon nagy környezeti terheléssel jár, valamint az üzemeltetés során is jelentősen befolyásolja az élővilágot. Ez a duzzasztó a Kőrösön, Békésszentandrás mellett található. Fotó. A szélkerekek használata Magyarországon nagyon korlátozott a jogszabályok miatt. Ez egy belgiumi szélkerék. Itt mindenfelé rengeteget használnak, nemcsak áramtermelésre, hanem vízátemelésre is. Fotó. Magyarországon - különösen a Dél-Alföldön - sokat süt a nap, itt különösen jó adottságok vannak a napelemek működtetéséhez. Ez a napelem Hódmezővásárhely melletti külterületen található. Fotó. Egy napelempark létesítése nagy feladat, különösen, ha mintát is viszünk bele. Ez a panda formájú park Kínában található.