Fontos tudni, hogy mire lehet számítani.
Az elv:

Minden olyan test, amely hőmérséklete magasabb, mint az abszolut nulla fok, elektromágneses hullámokat bocsát ki. Ezeket mi rádió-, fény-, hőhullám, stb-ként érzékeljük. A hőmérséklet mérése esetén az infravörös fény különböző hullámhosszú tartományaiban mérjük a sugárzás intenzitását, amelyből (számításos módszerrel) lehet következtetni a sugárzást kibocsájtó test felületi hőmérsékletére. Természetesen a sugárzás mértéke azonos hőmérsékletű, de eltérő anyagú testek esetében eltérő értékű lesz, amit a mérések során figyelembe kell venni.
Az abszolut nulla fok -273,15 °C (ezt még senkinek sem sikerült eddig elérni). Ez a hőmérséklet megegyezik a Kelvin skálán a 0 fokkal. Ennek jelölése: 0 K. A Kelvin és a Celsius skála között nagyon könnyű átszámolni, mert a Kelvin skálán egy foknyi különbség megegyezik a Celsius skálán egy foknyi különbséggel.

A gyakorlat:

A hőkamera érzékeli a lencséjén áthaladó infravörös sugárzás mértékét, amely az alapja lesz a mutatott hőmérsékleti érték számításának. A kamera kijelzőjén megjelenik a mért érték, vagy értékek, ezt a képet, a teljes hőképet alkotó képpontok hőmérsékletével együtt el lehet menteni, számítógépen fel lehet dolgozni, kiértékelni, ki lehet nyomtatni, vagy amit az ügyfél kíván. Maga a folyamat nagyon egyszerű, és végeredményképpen egy érintésmentes hőmérséklet mérést végeztünk, amely eredményeiből sok egyéb dologra is következtethetnek a szakemberek.

Befolyásoló tényezők:

A mért értékeket befolyásolja sok egyéb tényező, amiket pontosan be kell állítani ahhoz, hogy a mérés végeredménye a valóságnak megfeleljen. Ilyen pl. az anyag fajtája (fa, fém, kő, műanyag, meszelt fal, stb), a mért felület kialakítása (porózus, síma, tükröződő, stb), a mérés körülményei (napsugárzás, por, köd, stb).
A mérés pontosságát erősen befolyásoló tényező a mérendő felület infravörös sugárzást visszaverő képessége. Minden mérés esetében figyelembe kell venni a környezetben található, infravörös sugárzást kibocsájtó testekről induló, a mérendő testről a kamerába visszaverődő sugárzás mértékét, vagy egy kültéren végzett mérés esetében a világűr felől érkező infrasugarak mértékét, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten a mérendő tárgyról visszaverődve jutnak a kamera lencséjébe.
A mérések során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kamera által érzékelt infravörös sugárzás mindig a kamera előtt levő első tárgyról érkezik. Ha poros a levegő (pl. építkezésen), akkor a levegőben levő porszemcsék vannak közel. Ha párás, ködös a levegő (pl. őszi, téli napon, külső méréskor), akkor a levegőben levő vízcseppek azok, amelyek legközelebb vannak a lencséhez, tehát ezek hőmérsékletét (is) fogjuk mérni, nem csak a mögöttük levő felületét.

Tények:

Az infravörös sugárzást - a hőmérséklet mérés szempontjából - három tartományra osztjuk:
- 0,8 - 2 mikrométer - ultrarövidhullám
- 2 - 6 mikrométer - rövidhullám
- 6 - 20 mikrométer - hosszúhullám
Az általunk használt kamera a 8-14 mikrométer közötti tartományban dolgozik, ami azt jelenti, hogy alkalmas minden, közvetlenül látható felület hőmérsékletének mérésére, azonban nem alkalmas üvegen keresztül történő mérések végrehajtására. Az üveg visszaveri ezen hullámhossz tartományba eső sugarak nagy részét - ezért is készült ennek a kamerának az objektívje (lencséje) germániumból.